Közalkalmazottak szabadsága (Kjt)
1992. évi XXXIII. törvény
a közalkalmazottak jogállásáról
56. § * A közalkalmazottat
a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,
b) * az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör
betöltése esetén évi huszonegy munkanap
alapszabadság illeti meg.
57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap
pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem
illeti meg.
(2) * A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető
megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.
(3) * A bölcsődékben, mini bölcsődékben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az
egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát végző közalkalmazottakat
évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a
munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással összefüggő
munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási
rendelet állapítja meg.
(4) * A bölcsődékben, mini bölcsődékben jogszabályban meghatározott pedagógus-
munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság
illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató
nevelő, nevelő-oktató, illetve a neveléssel-oktatással összefüggő feladatok ellátására.
A közalkalmazotti jogviszonyban állónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság jár.
(12) A (11) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal
nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
(13) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének
évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik
életévét betölti.