Mentesülés a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a PÚÉTV. alapján

A pedagógusok és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók jogállását nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Púétv. szabályozza. Ennek következtében a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés kérdését is elsődlegesen a Púétv. alapján kell megítélni.

A Púétv. önálló jogviszonyt hozott létre, ami azt jelenti, hogy az Mt. 55. §-a nem alkalmazható automatikusan, az Mt. szabályai csak akkor jönnek szóba, ha a Púétv. vagy annak végrehajtási rendelete kifejezetten visszautal rájuk.

A Púétv. alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól különösen az alábbi esetekben:

·        keresőképtelenség (betegség),

·        szüléssel, gyermekvállalással kapcsolatos távollét,

·        kötelező egészségügyi vizsgálat idejére,

·        hozzátartozó halála miatti távollét,

·        hatósági vagy bírósági kötelezettség teljesítése,

·    a munkáltató által elrendelt mentesítés (pl. jogviszony megszűnéséhez kapcsolódóan).

Ezek a jogcímek tartalmukban hasonlíthatnak az Mt. 55. §-ában szereplő esetekhez, de nem az Mt. alapján, hanem önálló Púétv.-s szabályozásként érvényesülnek.

Díjazással járó mentesülés körébe tartozik a hozzátartozó halála miatti távollét, a kötelező orvosi vizsgálat, a munkáltató által elrendelt, pedagógusnak fel nem róható mentesítés, amikor a pedagógust távolléti díj vagy illetmény illeti meg .

Társadalombiztosítási ellátással fedezett idő a betegség esetén: betegszabadság, majd táppénz, a szülési ellátások: CSED, GYED stb – ezekben az esetekben nem munkabér, hanem TB-ellátás jár.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Púétv. hatálya alá tartozók esetében a rendelkezésre állás fogalma szűkebb, mint az Mt.-ben, pedagógus esetében elsősorban a kötött munkaidő, az intézményben töltendő idő, valamint az elrendelt feladatellátás bír jelentőséggel.

Ha a pedagógus jogszerűen mentesül a munkavégzés alól, rendelkezésre állási kötelezettsége sincs az adott időszakban.

DE MI A HELYZET A BÖLCSŐDÉKBEN?

A Kjt. háttérjogként kifejezetten az Mt. rendelkezéseire utal vissza, így a munkavégzés alóli mentesülés eseteit elsődlegesen az Mt. 55. §-a határozza meg, amely a közalkalmazotti jogviszonyban állókra is közvetlenül alkalmazandó, amennyiben a Kjt. eltérő szabályt nem tartalmaz.

A Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazottak esetében a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a mentesülési jogcímek közvetlenül az Mt. 55. §-án alapulnak, és a Kjt. háttérjogi szabályozása folytán teljes körűen érvényesülnek a közalkalmazotti jogviszonyban.

Díjazással járó mentesülés körébe tartozik különösen a hozzátartozó halála miatti távollét, a kötelező orvosi vizsgálat ideje, valamint a munkáltató érdekkörében felmerült okból történő mentesítés, amikor a közalkalmazottat távolléti díj illeti meg.

Társadalombiztosítási ellátással fedezett időszak a betegség esetén a betegszabadság, majd a táppénz, továbbá a szüléssel és gyermekgondozással összefüggő ellátások (CSED, GYED, GYES). Ezekben az esetekben nem munkabér, hanem TB-ellátás jár.

Fontos hangsúlyozni, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban a rendelkezésre állási kötelezettség szorosan kapcsolódik a munkavégzési kötelezettséghez. Amennyiben a közalkalmazott jogszerűen mentesül a munkavégzés alól, rendelkezésre állási kötelezettség sem terheli az adott időszakban.