Szabadság és pótszabadság
Mikor és kinek és mennyi jár, ha köznevelésben dolgozik? Ezekről a Púétv. 90.§ rendelkezik.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely
a) alapszabadságból,(évi 50 nap)
b) szülői szabadságból,
c) apasági szabadságból és
d) pótszabadságból áll.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony egy éve fennálljon.
Az apa gyermeke születése esetén tíz munkanap szabadságra (apasági szabadság) jogosult. Az apasági szabadságra a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
A nagyszülő unokája születése esetén öt munkanap pótszabadságot vehet igénybe legkésőbb a születést követő második hónap végéig, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, ha megváltozott munkaképességű személy, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után pótszabadság jár.
· egy gyermeke után kettő,
· két gyermeke után négy,
· kettőnél több gyermeke után összesen hét nap jár.
A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A szabadság kiadásáról és minden egyéb ezzel kapcsolatos kérdésről keressék jogászunkat.